Beszámoló 1988 - Norbert (Nordstern72)

Beszámoló az 1988-as Metallica budapesti koncertjéröl („... And justice for all" turné):


A zenekar 1986-os Master of puppets albuma nehezen érlelődött meg nálam, így hát igen kíváncsi voltam, hogy a zenekar milyen 1988-ban. Az első 2 megelőző albumuk az abszolút favoritjaimhoz tartoztak nem kevésbé a ´kiálló´ és ´hasogató´ gitárokkal. A Master ellentétben vmi olyat hozott a metál világba, ami annak idején abszolút egyedülálló és nehezen emészthető volt. A gitároknak vmi olyasmi hangzása volt, mintha csőböl szóltak volna és nem volt kicsengésük és a tradicionális ´vagánykodó´ gitárok visszahúzódtak az előtérből, vmint inkább a kompozíció mint olyan vette át a fö szerepet. Személyesen 2 évembe tellett, amíg igazán magamévá tudhattam az albumot. A koncert előtt csak pár nappal kaptuk meg kazettán baráti körben az új albumot és épp, mire nálam beért a Master, örömmel tudtam, hogy a Justice viszi tovább a progresszív és egyedi vonalat, de még komplexebbé téve a dalokat.

A koncertre sokunkat nem is akartak a szülők elengedni, mert országágos és nemzetközi tömeg is volt várható. Korábban is beharangozták (1-2 évvel elötte) a Metallicát, de vmi szervezési hiba a vagy a szocialista kormány közbelépve megtiltotta a zenakar országba utazását. (Az Accept koncert is hasonló okból maradt el. Viszont volt már Iron Maiden és Saxon!) Az undergroundban sokan beszéltek róla és a szülök is kívülről fújták már a Metallica nevet, mire eljött a várva várt év: 1988. Végül is kiharcoltuk, hogy közös ismerősökkel és barátokkal felmehessünk Budapestre. Egy debreceni vagy nyíregyházi gyorsvonattal indultunk már el reggel 8-9h felé. A vonaton sokan voltak már az úgynevezett "rockerek". Szinte minden fülkében szólt az elemes kazettás magnó a 3 előző lemez dalaival és folyt a sör, bor minden nyílásba/-ból.

Megérkezve Budapestre, indultunk vmi közértbe, hogy a további alkoholnak alapot biztosítsunk. Koncert elött pár órával már nem akartunk semmit inni, hisz hiába lett volna az út és az évekig tartó várakozás a legnagyobb metál zenekarra. Az egész városban lehetett rockereket látni farmerben és börben, Metallica felvarróval és saját készítésű lepedőkkel. Annak idején nem volt hivatalos merchandising kapható; csak bakelit lemez és műsoros kazetta!!! Aztán indultunk Budapest egyetlen metál üzletébe a Hanky-Pankyba (a Corvin áruházzal szembeni közben), ahol pólókat, kazettába való képeket, csuklószorítókat, szegecseket (kúpos és piramis) lehetett venni. Páran bevásároltak, akinek nem volt vmi Metallicás cucca a koncertre, de a többség sem igen tartotta vissza magát. Így hát hosszú kígyózó sor állt már a kis üzlet előtt. Innen indultunk is az MTK stadionhoz, ahol szintén tömeg volt. Kapunyitásnál csak úgy özönlöttek be az emberek a küzdőtérre és a lelátókra.

Először is a lelátón foglaltuk el a helyünket, amíg jött az előzenekar POKOLGÉP. Annak idején megvolt a skatulyázás, hogy ki melyik stílushoz áll közel és ennek megfelelöen is öltözködött: thrash, speed, heavy, black, hardrock, ... stb. Így a táborunkból páran lementek az előzenekarra is tombolni, de a thrasherek ülve maradtak. A heavysek le voltak tudva mint "köcsögök" vagy "discometálosok". :-) A Pokolgép a színpad kis részén kapott csak helyet, hogy játszhassák a 2 albumuk dalait rossz hangzással.

Az átépítés alatt megpróbáltunk bejutni az első sorokba, ami nagyon nehéz volt, mert cm-es harc folyt a helyekért. Végülis személyesen a kb. 10. sorig jutottam, ahonnan már jól be lehetett látni a színpadot. A koncertkezdés előtt röviddel megpillantottam Jason Newstedet (Bass) a színpad baloldalán, aki egy technikussal beszélt és odajött James (Vocal/Guitar) is hozzájuk. Majd vmi vita támadt James és Jason között és James elment legyintéssel és szigorú arccal. Erre Jason fehér törölközővel a vállán leült vmi fotelbe egy darabig. Utólag lehet filózni rajta, hogy min vitatkozhattak: Jason hangosabbra akarta vetetni a basszust legalább koncerten, hisz a lemezen is le volt keverve. Vagy számsorrendről szólt a vita?

Aztán felcsendültek az intró elsö hangjai: hatalmas üdvrivalgás és kezek az égbe. Aztán füleltünk, hogy melyik dallal kezdenek ... Az elsö pár hang után tudtuk, ez csak az új lemezről lehet, míg vki bevágta a barátok közül: Az album új dala - Blackened! Ment a hajrázás! Közben azon gondolkodtam, hogy ez még jobb-e mint a Master. Ha-ha! Ezután jöttek az ismertebb dalok a kedvenc lemezeimről, míg ismét 2 új dal következett. Aztán Jason basszusszólója. (Vagy talán ezen vitatkozott a 2 tag?) Ezután következett az évszázad egyik legjobb dala a "Master"! A tömeg körülöttem tombolt és rázta a haját/fejét!!! Bezzeg akkor még volt jó hosszú hajunk, ami igencsak problémát okozott néhányunknak a suilban! :-) (Tolerancia 0 volt!) Aztán még szorosabbra vette a zenekar a tempót és jött a Whiplash. Ekkor már tudtuk, hogy másnap meg sem tudjuk majd mozgatni a nyakunkat a suliban. Ezután visszakapcsoltak a tempóból és egy új dal a "One" következett. Ez igazán eltalált akkor engem: Mekkora változatos és nehezen játszható egy dal! Ezt követőleg jött az akkori himnuszunk a "Seek & destroy", amit már a Reaper (a The Bedlam zenekar elödje) is játszott. Akkoriban a Beyond, Barbed Wire, Undertaking, Atomic, Almighty mellett ők voltak a hazai kedvenceink. Ezután jött a komplex "And justice for all", aminek a dalszerkezete igen megfogta a metal igényesebb ága felé érdeklödöket. A dal alatt - ha jól emlékszem - leszakadt fenntröl egy állvány, ami hajszálhíján feldöntötte Kirk Hammettet. Közben vitatkoztunk hogy ez a show része?? Utólag is sok ellentmondásos információt olvastunk erről. Ha jól emlékszem Kirk megvolt kicsit rémülve az akciótól. Bennem is az támadt, hogy Cliff (elhúnyt basszista) után ö van most soron ...

A komplex dal után jöttek a klasszikusok és a tömeg nem volt fékezhető. Kirk szólóját meredten tekintettük. Tizenévesen letaglózott minket ez a teljesítménye. Majd a maxikról jöttek a könyebben megemészthetö dalok, ami további bangelésre késztette a jelenlevöket.
A koncert végén mindenki egy véleményen volt, hogy a sokrétű metálstílusú-tábort egyedül a Metallica tartja össze. A többi zenekaron minden stílus követője különböző véleményen volt, de a Metallicáról mindenki a legjobbakat mondta. Így lett a Metallica "össznépi" zenekar.

A koncert után a MÁV már akkori katasztrofális helyzetére vallott, hogy Budapestről vidékre való eljutás késő este --> lehetetlen. Így hát irány a Keleti Pu. és a jegyablak alatt próbáltunk aludni, miközben a koncert részeleteiről vitatkoztunk. Másnap kora délutánra értünk csak haza; nyakfájással, de boldogan.

 

Copyright © 2014 Metallica Hungarica - The First Hungarian Chapter. All Rights Reserved.